A zöld átmenet komoly kihívás elé állítja a globális nehézipart
Az OECD 2019. november 26-27-én rendezte meg szokás évi Zöld Növekedés és Fenntartható Fejlődés Fórumát, Párizsban. Az idei évi rendezvény központi témája a nehézipar és a kitermelő szektor zöld megközelítési lehetőségeinek vizsgálata volt, kiemelt hangsúlyt helyezve az innovatív megközelítésekre, valamint a pénzügyi és az adóügyi hatásokra.
A program keretében a téma szakértői többek között olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ezeken a területeken a körkörös és alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való fokozatos áttérésre, vizsgálták a regionális hatásokat és a szabályozási környezetet, valamint a Fenntartható Fejlődési Céloknak (SDG-k) való megfelelőséget.
A Fórum keretében megállapítást nyert, hogy a zöld átmenet és ezzel párhuzamosan a Fenntartható Fejlődési Célok teljesítése a nehézipar és a kitermelő ipar gyökeres átalakulását teszi szükségessé. Az egyes fejlesztési céloknak való megfelelés eltérő változásokat igényel, többek között komoly infrastrukturális beruházásokat, a szén-dioxid-intenzív ágazatok emisszió-csökkentését, a fosszilis energiahordozó-felhasználás fokozatos mérséklését, vagy a hulladék-újrahasznosítás mértékének drasztikus növelését.
Ángel Gurría OECD-főtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy 2060-ra az ipari fémek kitermelése és feldolgozása megduplázza a negatív környezetvédelmi hatások mértékét. A főtitkár kiemelte, hogy ennek a negatív folyamatnak a megállítására és a Párizsi Megállapodásban foglalt klímacélok elérése érdekében elengedhetetlen az erőforrás-hatékonyság fejlesztése, az erőforrás-ellátás biztonságának politikai célkitűzésként való megfogalmazása, a korforgásos gazdaságra való zökkenőmentes átállás támogatása a kormányzatok hathatós közreműködésével. Beszédében a főtitkár az adózási rendszerek reformjának, másrészt a fosszilis energiahordozók támogatása megszüntetésének szükségességét fogalmazta meg.
A kétnapos Fórum kiemelt előadói és panelrésztvevői részéről általános megállapítást nyert, hogy olyan gazdasági intézkedéseket kell a kormányoknak bevezetnie, amelyek támogatják a Párizsi Megállapodás kiemelt céljait, többek között a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöbértéket, valamint minden fejlett gazdaságnak kötelezettséget kellene vállalnia a nettó zéró karbonemisszió 2050-re történő elérésére.
A konkrét intézkedések kapcsán összefoglalóan hangsúlyozták a konferencia résztvevői a gazdasági diverzifikáció, a korforgásos gazdaságra való átállás, a megújuló energiaforrások térnyerése, az infrastrukturális beruházások, az innovatív, kreatív és digitális technológiai és egyéb megoldások, a célzott kutatás-fejlesztési tevékenység, a tematikus menetrendek (climate roadmaps) szükségességét, az adózási rendszerek reformigényét (karbonadó), az erőforrások hatékony felhasználását, a fosszilis energiahordozók támogatásának megszüntetését, a hulladék-újrahasznosítás fejlesztését, a kormányzatok jogszabályalkotó és összefogó szerepét, végül a nemzetközi együttműködés erősítését a klímaváltozással és egyéb környezeti kockázatokkal szemben.