A zöld átmenet hatása a munkaerőpiacra
Az OECD frissen megjelent Employment Outlook 2024 kiadványa hangsúlyozza, hogy az elmúlt évben folytatódott a pozitív trend a munkaerőpiacokon, számos OECD tagországban történelmi csúcsot döntenek a foglalkoztatási adatok és alacsonyak a munkanélküliségi ráták. A reálbérek a legtöbb OECD országban nőttek a vizsgált időszakban. A kiadvány kiemelten foglalkozik a zöld átmenettel, valamint a klímaváltozást visszaszorító intézkedések munkahelyekre, vállalatokra, iparágakra és a munkahelyek közötti átmenetre gyakorolt hatásával. Magyarország vonatkozásában számos megállapítást tesz a tanulmány, amely alapvetően a munkaerőpiaci adatokra (feszesség, minimálbér, készségek) és részben a zöld átmenet munkahelyekre gyakorolt hatására koncentrál.
Az OECD elemzői hangsúlyozzák, hogy a feszes munkaerőpiac az előző évhez hasonlóan enyhülést mutat. A bérek alakulása kapcsán a Szervezet aláhúzza, hogy a reálbérek ma már sok OECD-országban éves szinten nőnek, de az is látható, hogy számos ország esetében még nem érték el a 2019-es szintet. A minimálbérek reálértéken - gyakorlatilag az összes OECD-országban - a 2019-es szintek fölé emelkedtek. A 2015 és 2022-es időszakot vizsgálva mind a keresetek minősége, mind a munkaerőpiaci biztonság tekintetében javulásról számol be a Szervezet.
Az idei évi Employment Outlook speciális fejezete a zöld átmenet vizsgálatával foglalkozik, a kiadvány kiemeli, az OECD országok által elfogadott és követett 2050-es klímacélok és a klímaváltozást visszaszorító intézkedések jelentős hatással lesznek a munkaerőpiacra, a foglalkoztatásra és úgy általában munkavállalók millióira. A feladatok és a munkamódszerek zöldebbé válásával számos munkakör is átalakul, az éghajlatváltozás pedig érinteni fogja a munkaerő-keresletet és a munkakörülményeket is. . Az OECD országokban a foglalkoztatottság mintegy 20%-ának köze van valamilyen formában a zöldátmenethez, ezzel szemben a munkahelyek mintegy 7%-a az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) intenzív ágazatokban található.
Az elemzés szerint hatékony és célzott képzési programokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a kibocsátás-intenzív foglalkozásokból a zöld átmenethez köthető foglalkozási formákba való átállást, ezzel párhuzamosan javítani kell a meglévő munkavállalók képzettségi szintjét is. A kiadvány arra is kitér, hogy az alacsony jövedelmű háztartások alapvetően többet költenek azon javakra és szolgáltatásokra, amelyek karbonlábnyoma nagyobb, így várhatóan a nagy szén-dioxid kibocsátású áruk relatív árának emelkedése aránytalanul nagy hatással lesz ezekre a háztartásokra.
Bővebben: