Ugrás a kezdőlapra
oecd
Nemzeti Tanács

A mesterséges intelligencia (MI) kihívásai és lehetőségei az OECD Globális Stratégiai Csoport (GSG) ülésének középpontjában

Az OECD Globális Stratégiai Csoportja 2024. október 15-16-án tartotta meg évenkénti rendszeres ülését, amelynek keretében a meghívott résztvevők a mesterséges intelligenciával kapcsolatos gazdasági és társadalmi fejlemények lehetséges globális forgatókönyvei kapcsán folytattak eszmecserét. A plenáris ülések, valamint az egyes szekciók a téma számos aspektusát érintették, kiemelve a fenntarthatóság és az inkluzivitás, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek oktatásának alapvető szempontjait és szükségességét. A magyar delegációt Szőcs Gábor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és európai ügykért felelős helyettes államtitkára vezette.

Az OECD Globális Stratégiai Csoportjának idei évi magas szintű ülésének elnökségét Görögország és Kanada adta, az esemény központi témája a mesterséges intelligenciában rejlő potenciális lehetőségek és veszélyek megvitatása volt, különös tekintettel a gazdaságra és társadalomra gyakorolt transzformatív hatásokra. Az ülés keretében egyrészt a biztonság és felelősség, másrészt a befogadás és hozzáférhetőség dimenziójában járták körül a szakértők a tématerületet.

A nyitó plenáris ülés keretében Mathias Cormann, OECD főtitkár a Szervezet szerepét és a MI keretében végzett feladatait hangsúlyozva kiemelte a szabályozás, a nemzetközi együttműködés és a normarendszer kialakításának fontosságát. A GSG görög elnöke ezzel összhangban az országok közötti hatékony koordinációt, a multilateralizmust és a legjobb szakpolitikai megoldások megtalálásának szükségességét hangsúlyozta bevezetőjében. A GSG kanadai elnöke a mesterséges intelligencia határokon átívelő jellegére, a jó kormányzás kialakítására és az OECD szerepének fokozatos növelésére hívta fel a figyelmet. A befogadó kormányzáson és a közös jóléten alapuló forgatókönyv vitájában a hozzászólók alapvetően támogatták és kiemelték a Globális Déllel kapcsolatos szempontok figyelembevételét, a vállalatok szélesebb körű bevonását az MI irányításába, valamint az innováció minél nagyobb mértékű támogatásának szükségességét, de egyúttal felhívták a figyelmet a fragmentáció veszélyére a túl sok különböző nemzetközi kezdeményezés miatt.

Az óvatos és ellenőrzött forgatókönyv vitájában egy olyan jövő került felvázolásra, amelyben a fejlett gazdaságok és néhány megbízható partnerszereplő megállapodik a mesterséges intelligencia szigorú biztonsági és felelősségi követelményeiről, és néhány nagy technológiai cég kivételével lehetetlenné teszik további versenyképes mesterséges intelligencia létrehozását és bevezetését. A hozzászóló tagországok képviselői rávilágítottak, hogy a KKV-k jelentős előnyöket élvezhetnek az MI sandboxok használatából, amelyet az EU országai alapvetően támogatnak, különösen a digitális szakadék áthidalása érdekében. A határokon átnyúló kihívások, az egyetemes szabványok, valamint a szélsőséges kockázatok kezelése is fontos elemként jelent meg a megbeszélés során, a digitális készségek fejlesztésén túl. A magyar felszólalás keretében Szőcs Gábor elsőként a 7 évvel ezelőtt létrejött, hazai MI-koalíciót emelte ki, amelynek ma már több mint 500 tagja van, és beszédének folytatásában, egyet értve a korában felszólalókkal, az MI-irányelvek kiemelt jelentőségében, de azok rendszeres felülvizsgálatának szükségességére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a szabályozás fejlesztése és üteme nem lassulhat le, és az OECD-nek kulcsfeladata lehet a szabályozás harmonizálásban is.

A munkaebéd az MI és a multilaterális kormányzás szerepétnek és kialakításának kérdéseit járta körbe.

A következő ülésrész vizionált forgatókönyve szerint a költséghatékony MI-modellek és eszközök elterjedése innovációs boomhoz vezet, 2035-re világszerte mindenki képes lesz fejlett MI-eszközökhöz jutni, ami megnöveli a gazdasági aktivitást, de jelentős kreatív romboláshoz és munkaerőpiaci átalakuláshoz vezet. A tagországok hozzászólásaikban a rugalmasabb szabályozási keretrendszer szükségessége és az MI-fejlesztések további támogatása mellett érveltek, a nemzetközi szervezetek iránymutató szerepe mellett. Szőcs Gábor hozzászólásában jelezte, hogy az említett forgatókönyv már bizonyos részben velünk él, és egyúttal felhívta a figyelmet a bizalom és a digitális készségek fontosságára, valamint a pénzügyi csalások számának növekedésére. Biztonságos megoldások kellenek, hogy a tranzakciók védelme garantált legyen, ebben pedig a MI komoly szerepet kaphat meglátása szerint.

A legnegatívabb jövőkép vitája egy olyan jövőt vetített előre 2035-re, amelyben a kormányok a gyors fejlődést részesítik előnyben a biztonsággal szemben, így az autonóm MI-rendszerek túlszárnyalják az emberi képességeket, emellett a munkaerőpiacra is katasztrofális hatással vannak, tömeges elbocsátásokkal és gazdasági válsággal. A legtöbb hozzászóló a nemzetközi együttműködés elengedhetetlenségét emelte ki, mint legfontosabb fékezőjét egy ilyen jövőbeni lehetőségnek.

Az első napi záró plenáris ülés keretében összefoglalóan kiemelésre került, hogy a túlszabályozás komolyan fenyegetheti az innovációt, és a nagy technológiai vállalatok minél nagyobb bevonása az információ-megosztás folyamatában alapvető érdek. Megállapítást nyert az is, hogy a megbízható MI megteremtése bizonyos kockázati szektorokban (mint pl. egészségügy, katonai, védelmi területek, stb.) még nagyobbak kihívást jelent. Kulcsfontosságú, hogy a digitális szakadék elkerülése céljából a kormányzatok erőteljes politikát folytassanak a KKV-k digitális kapacitás-növelése érdekében. Hangsúlyt kapott még az összes érdekelt féllel való folyamatos egyeztetés fontossága, a nemzetközi együttműködés elengedhetetlensége.

A GSG második napjának első eleme egy munkareggeli volt, amelynek keretében az OECD szerepének vizsgálata került terítékre az MI-folyamatok viszonylatában. Az ülés során a résztvevők elmondták véleményüket, ötleteiket és aggályaikat az MI fejlődésének és térnyerése kapcsán, valamint javaslatokkal éltek a tekintetben, hogy az OECD miként tudna hozzájárulni ezen a területen a globális kormányzás kialakításához. A hozzászólók abban látták leginkább az OECD szerepét, hogy munkájával segítse a tagországok kormányait a jó gyakorlatok összegyűjtésében, a legfontosabb szereplők tevékenységének, fejlesztéseinek feltérképezésében, valamint az együttműködésbe történő bevonásában. Továbbá, a közös munka és gondolkodás útján irányelveket és szakpolitikákat dolgozzon ki a tagállamok részére, térképezze fel a lehetséges kockázatokat és azok bekövetkezésének esetére a várható negatív hatásokat. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy a közös munka és stratégia kialakítása érdekében elkerülhetetlen Kína és Oroszország bevonása, véleményének és eddigi fejlesztéseinek megismerése.

A záró plenáris ülés keretében Mathias Cormann a főbb üzeneteket foglalta össze, úgy, mint annak elismerése, hogy az OECD rendelkezik a megfelelő szakértelemmel és eszközökkel, hogy az MI témájában vezető nemzetközi fórummá váljon.