A mesterséges intelligencia (MI) kihívásai és lehetőségei az OECD Globális Stratégiai Csoport (GSG) ülésének középpontjában

Az OECD Globális Stratégiai Csoportjának idei évi magas szintű ülésének elnökségét Görögország és Kanada adta, az esemény központi témája a mesterséges intelligenciában rejlő potenciális lehetőségek és veszélyek megvitatása volt, különös tekintettel a gazdaságra és társadalomra gyakorolt transzformatív hatásokra. Az ülés keretében egyrészt a biztonság és felelősség, másrészt a befogadás és hozzáférhetőség dimenziójában járták körül a szakértők a tématerületet.

A nyitó plenáris ülés keretében Mathias Cormann, OECD főtitkár a Szervezet szerepét és a MI keretében végzett feladatait hangsúlyozva kiemelte a szabályozás, a nemzetközi együttműködés és a normarendszer kialakításának fontosságát. A GSG görög elnöke ezzel összhangban az országok közötti hatékony koordinációt, a multilateralizmust és a legjobb szakpolitikai megoldások megtalálásának szükségességét hangsúlyozta bevezetőjében. A GSG kanadai elnöke a mesterséges intelligencia határokon átívelő jellegére, a jó kormányzás kialakítására és az OECD szerepének fokozatos növelésére hívta fel a figyelmet. A befogadó kormányzáson és a közös jóléten alapuló forgatókönyv vitájában a hozzászólók alapvetően támogatták és kiemelték a Globális Déllel kapcsolatos szempontok figyelembevételét, a vállalatok szélesebb körű bevonását az MI irányításába, valamint az innováció minél nagyobb mértékű támogatásának szükségességét, de egyúttal felhívták a figyelmet a fragmentáció veszélyére a túl sok különböző nemzetközi kezdeményezés miatt.

Az óvatos és ellenőrzött forgatókönyv vitájában egy olyan jövő került felvázolásra, amelyben a fejlett gazdaságok és néhány megbízható partnerszereplő megállapodik a mesterséges intelligencia szigorú biztonsági és felelősségi követelményeiről, és néhány nagy technológiai cég kivételével lehetetlenné teszik további versenyképes mesterséges intelligencia létrehozását és bevezetését. A hozzászóló tagországok képviselői rávilágítottak, hogy a KKV-k jelentős előnyöket élvezhetnek az MI sandboxok használatából, amelyet az EU országai alapvetően támogatnak, különösen a digitális szakadék áthidalása érdekében. A határokon átnyúló kihívások, az egyetemes szabványok, valamint a szélsőséges kockázatok kezelése is fontos elemként jelent meg a megbeszélés során, a digitális készségek fejlesztésén túl. A magyar felszólalás keretében Szőcs Gábor elsőként a 7 évvel ezelőtt létrejött, hazai MI-koalíciót emelte ki, amelynek ma már több mint 500 tagja van, és beszédének folytatásában, egyet értve a korában felszólalókkal, az MI-irányelvek kiemelt jelentőségében, de azok rendszeres felülvizsgálatának szükségességére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a szabályozás fejlesztése és üteme nem lassulhat le, és az OECD-nek kulcsfeladata lehet a szabályozás harmonizálásban is.

A munkaebéd az MI és a multilaterális kormányzás szerepétnek és kialakításának kérdéseit járta körbe.

A következő ülésrész vizionált forgatókönyve szerint a költséghatékony MI-modellek és eszközök elterjedése innovációs boomhoz vezet, 2035-re világszerte mindenki képes lesz fejlett MI-eszközökhöz jutni, ami megnöveli a gazdasági aktivitást, de jelentős kreatív romboláshoz és munkaerőpiaci átalakuláshoz vezet. A tagországok hozzászólásaikban a rugalmasabb szabályozási keretrendszer szükségessége és az MI-fejlesztések további támogatása mellett érveltek, a nemzetközi szervezetek iránymutató szerepe mellett. Szőcs Gábor hozzászólásában jelezte, hogy az említett forgatókönyv már bizonyos részben velünk él, és egyúttal felhívta a figyelmet a bizalom és a digitális készségek fontosságára, valamint a pénzügyi csalások számának növekedésére. Biztonságos megoldások kellenek, hogy a tranzakciók védelme garantált legyen, ebben pedig a MI komoly szerepet kaphat meglátása szerint.

A legnegatívabb jövőkép vitája egy olyan jövőt vetített előre 2035-re, amelyben a kormányok a gyors fejlődést részesítik előnyben a biztonsággal szemben, így az autonóm MI-rendszerek túlszárnyalják az emberi képességeket, emellett a munkaerőpiacra is katasztrofális hatással vannak, tömeges elbocsátásokkal és gazdasági válsággal. A legtöbb hozzászóló a nemzetközi együttműködés elengedhetetlenségét emelte ki, mint legfontosabb fékezőjét egy ilyen jövőbeni lehetőségnek.

Az első napi záró plenáris ülés keretében összefoglalóan kiemelésre került, hogy a túlszabályozás komolyan fenyegetheti az innovációt, és a nagy technológiai vállalatok minél nagyobb bevonása az információ-megosztás folyamatában alapvető érdek. Megállapítást nyert az is, hogy a megbízható MI megteremtése bizonyos kockázati szektorokban (mint pl. egészségügy, katonai, védelmi területek, stb.) még nagyobbak kihívást jelent. Kulcsfontosságú, hogy a digitális szakadék elkerülése céljából a kormányzatok erőteljes politikát folytassanak a KKV-k digitális kapacitás-növelése érdekében. Hangsúlyt kapott még az összes érdekelt féllel való folyamatos egyeztetés fontossága, a nemzetközi együttműködés elengedhetetlensége.

A GSG második napjának első eleme egy munkareggeli volt, amelynek keretében az OECD szerepének vizsgálata került terítékre az MI-folyamatok viszonylatában. Az ülés során a résztvevők elmondták véleményüket, ötleteiket és aggályaikat az MI fejlődésének és térnyerése kapcsán, valamint javaslatokkal éltek a tekintetben, hogy az OECD miként tudna hozzájárulni ezen a területen a globális kormányzás kialakításához. A hozzászólók abban látták leginkább az OECD szerepét, hogy munkájával segítse a tagországok kormányait a jó gyakorlatok összegyűjtésében, a legfontosabb szereplők tevékenységének, fejlesztéseinek feltérképezésében, valamint az együttműködésbe történő bevonásában. Továbbá, a közös munka és gondolkodás útján irányelveket és szakpolitikákat dolgozzon ki a tagállamok részére, térképezze fel a lehetséges kockázatokat és azok bekövetkezésének esetére a várható negatív hatásokat. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy a közös munka és stratégia kialakítása érdekében elkerülhetetlen Kína és Oroszország bevonása, véleményének és eddigi fejlesztéseinek megismerése.

A záró plenáris ülés keretében Mathias Cormann a főbb üzeneteket foglalta össze, úgy, mint annak elismerése, hogy az OECD rendelkezik a megfelelő szakértelemmel és eszközökkel, hogy az MI témájában vezető nemzetközi fórummá váljon.