A koronavírus-válságból való gazdasági kilábalás rövid és hosszú távú kihívásai az OECD Miniszteri Tanács ülésének középpontjában

A tagországok egyetértettek abban, hogy rövidtávon a célzott fiskális és monetáris ösztönzők fenntartására, a szociális és munkaerőpiaci támogatásokra és az egészségügy megerősítésére kell koncentrálni, míg közép- és hosszú távon a strukturális átalakulások elősegítése, valamint a gazdaságok ellenállóképességének megerősítése a kiemelt szempont.

Emellett a résztvevők hangsúlyozták a nemzetközi együttműködés erősítése és a koronavírus-válság elleni közös fellépés szükségességét, továbbá a multilateralizmus megújulásának fontosságát. Magyarország képviseletében mindkét ülésnapon Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára vett részt, aki többek között a fiskális és a monetáris politika összehangolt fellépésének fontosságát, a célzott beruházás-ösztönzési és munkahely-teremtési beavatkozások szükségességét emelte ki, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális stabilitás megteremtése kulcsfontosságú lesz a helyreállítási időszak során. A Miniszteri Tanács közös miniszteri nyilatkozatot is elfogadott, amely áttekinti a koronavírus-válságból való gazdasági kilábalás kihívásait.

Angel Gurría, az OECD főtitkára bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a koronavírus terjedése és az abból fakadó gazdasági és szociális következmények rámutattak a világgazdaság és az egyes országok gyengeségeire. Beszédében kiemelte, hogy három területen kell kiemelkedően helytállni egy erősebb, zöldebb, ellenállóbb és inkluzívabb gazdaság megteremtése érdekében: (i) továbbra is prioritásként kell kezelni a vírus elleni védekezést, a szükséges intézkedések mellett a technológiai megoldások gyakorlatba való átültetésére is figyelmet kell fordítani; (ii) a fiskális támogatásokat fenn kell tartani, nem szabad ideje korán megszüntetni azokat; (iii) a válság egyben egy vissza nem térő lehetőség, hogy a járvány jelentette kihívásokból tanulva egy jobb világ kerüljön felépítésre („build back better”). Gurría egyúttal a tagországok és a globális gazdaság közös fellépésének fontosságára is felhívta a figyelmet.

Pedro Sánchez, Spanyolország miniszterelnöke az MCM-et megnyitó elnöki köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a koronavírus-válság eredményezte példátlan időkben együttműködésre van szükség. Az országoknak egy ellenállóbb világgazdaság alapjainak megteremtésén kell dolgoznia, ami egyben egy „új normál” megteremtését is jelentheti. Sánchez szerint új és jobb munkahelyekre van szükség a talpraálláshoz, valamint szükségessé válhat egy ökológiai átmenet kialakítása és az energiarendszer átalakítása egy zöldebb és fenntarthatóbb növekedés megteremtése érdekében. Egyúttal hangsúlyozta a világkereskedelem és a nemzetközi befektetések fontosságát, illetve rávilágított a fejlődő államok megsegítésének és a várhatóan megnövekedő adósságteherből fakadó kihívások problémakörére is.

A MCM elnökének köszöntőjét követően a három alelnök, Chile, Japán és Új-Zéland vezetői tartottak rövid nyitóbeszédet, szintén hangsúlyozva a globális fellépés, a munkahelyek védelmének és az életek megőrzésének fontosságát, a digitális transzformáció felgyorsítása és a globális együttműködés szükségességét, a klímaváltozás és az egyenlőtlenségek jelentette kihívások kezelését. Végezetül António Guterres, az ENSZ főtitkára egy rövid videoüzenet keretében hívta fel a figyelmet a megoldandó globális problémákra, úgymint a klímaváltozásra, az emelkedő adósság jelentette kihívásokra és a globális együttműködés fontosságára.

A fiskális és a monetáris dimenziókkal, valamint a COVID-válság makrogazdasági következményeivel foglalkozó breakout groupban a felszólalók között egyetértés mutatkozott abban, hogy a válság kezeléséhez fenn kell tartani a fiskális és monetáris ösztönzőket és nem szabad idejekorán kivezetni őket. Több ország is jelezte ugyanakkor, hogy a fenntartható fiskális politikának a hosszú távú célokat is figyelembe kell vennie, és nem szabad megfeledkezni az államadósság megfelelő kezeléséről sem. Többen kiemelték a leginkább veszélyeztetett csoportok védelmét, valamint az egyenlőtlenségek további szélesedésének megakadályozását. Szinte minden ország kivétel nélkül hangsúlyozta, hogy a jelenlegi válság egyben egy lehetőség egy jobb és biztatóbb jövő felépítése tekintetében. E folyamatban kulcsszerepet kell kapnia a digitális átalakulásnak, azon belül is az oktatásnak és az egészségügynek, a fenntartható infrastruktúra fejlesztésének, a környezetbarát és zöld fellendülés támogatásának, a klímaváltozás kezelésének, a munkaerő-mobilitás javításának, a munkaerőpiac megerősítésének, továbbá egy növekedésbarát és támogató adórendszer kialakításának, amelyben fontos szerep hárul az OECD-re. Az eszmecsere során a tagok kiemelten foglalkoztak még a fair és mindenki számára elérhető kereskedelem biztosításával és a nemzetközi beruházások fontosságával. A résztvevők a digitális és zöld átmenettől a világgazdaság jövőbeli külső sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének megerősödését várják.

A breakout group elnöklését ellátó Nadia Calvino spanyol miniszterelnök-helyettes, gazdasági és digitális átalakulásért felelős miniszter rávilágított arra, hogy jelenleg a világ legfontosabb eszköze a bizalom, ezért a döntéshozók feladata a jelenlegi bizonytalanság leküzdésé és a bizalom visszaépítése.

Laurence Boone, az OECD főközgazdásza ismertette a szervezet szeptemberi előrejelzést, amely értelmében a világgazdaság idei visszaesése 4,5%-os lehet, a jövő évi növekedés pedig 5,0% körül alakulhat. Hangsúlyozta, hogy hatékony gyógymód, vagy vakcina nélkül elhúzódó talpraállásra kell berendezkedni, a károk minimalizálására kell koncentrálni. Ennek tudatában továbbra is nyitva kell hagyni a fiskális támogatási csatornákat, míg továbbra is alkalmazkodó monetáris politikára van szükség. Boone is kiemelte az innováció, a digitalizáció, a tőke újraallokálásának és a megfelelő pénzügyi eszközök megtalálásának fontosságát. Továbbá hangsúlyozta, hogy figyelemmel kell kísérni a nem-teljesítő hitelek növekedését, egyúttal csökkenteni kell a vállalatok piacra lépésének korlátait. Boone szavait Ulrik Vestergaard Knudsen, OECD főtitkárhelyettes a zöld finanszírozás, a környezetbarát növekedés és az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontosságával egészítette ki.

Magyarország képviseletében Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy a fenntartható fiskális politika kritikus jelentőségű a hosszú távú versenyképesség megtartása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság érdekelt a globális ellátási láncok megerősítésében és lerövidítésében, emellett elkötelezett a magyar KKV-szektor versenyképességének növelése, a digitális átmenet levezénylése, és a klímaváltozás jelentett kihívások magas szintű kezelése mellett. Végezetül üdvözölte az OECD koronavírus válság kapcsán végzet munkáját, és megerősítette, hogy a válság jelentette lehetőségeket egy jobb világ felépítésére kell felhasználni. Ugyanakkor jelezte, hogy Magyarország a Szervezettől a hosszútávú és fenntartható növekedésre, valamint a válság jelentette szociális és munkaerőpiaci kihívásokra irányuló, rendszeres elemzésekre számít.

A válságból való kilábalás kereskedelmi és beruházási összefüggéseivel, valamint a globális értékláncok helyzetével foglalkozó breakout groupjában a felszólalók többek között kiemelték a nemzetközi együttműködés fontosságát, a globális értékláncok ellenállóképességének erősítését, az egyenlő versenyfeltételek megteremtését, a protekcionizmus felszámolásának szükségességét és a nyitott piacok fontosságát, a szabályokon alapuló, nyitott, kiszámítható és átlátható multilaterális kereskedelmi rendszer meglétét, továbbá a célzott, átlátható, megkülönböztetéstől mentes, időben korlátozott és arányos vészhelyzeti intézkedéseket. A résztvevők szóltak még a kkv-k támogatásának fontosságáról, a digitális kereskedelem szerepéről, a kereskedelem fenntarthatósággal, környezeti kérdésekkel, zöld kilábalással és klímaváltozással kapcsolatos és egészségügyet érintő összefüggéseiről, a felelős üzleti magatartáshoz kapcsolódó standardok megfelelő alkalmazásáról, az ambiciózus beruházási politikák folytatásáról, a bizalom erősítéséről, valamint a szabályozási átláthatóságról és a megfelelő versenypolitika szükségességéről is. A felszólalók között egyetértés mutatkozott az OECD szerepét illetően, amellyel kapcsolatban elsősorban annak adatgyűjtő és tényalapú elemzési tevékenységét emelték ki.

Az MCM plenáris ülésszaka keretében vitatták meg a résztvevő országok vezetői a koronavírus-válságból való gazdasági kilábalás aspektusait, különös figyelmet fordítva a nemzeti szakpolitikák és a nemzetközi együttműködés támogatására egy erősebb, ellenállóbb, zöldebb és inkluzívabb talpraaállás érdekében. A tagországok felszólalásait megelőzően Angel Gurría bemutatta a Szervezet jövőbeli stratégiai orientációját, amelynek keretében röviden ismertette az OECD költségvetésére nehezedő nyomást, továbbá szót ejtett a bővítési politika aktuális állapotáról, mely értelmében Brazília, Argentína, Horvátország, Bulgária és Románia várja, hogy csatlakozhasson a Szervezethez. Gurría sürgette ezen országok csatlakozási folyamatainak felgyorsítását.

A plenáris ülésszak első hozzászólójaként Teresa Ribera Rodriguez, spanyol ökológiai átmenetért felelős miniszter a digitális és zöld átalakulást, valamint az inkluzivitás növelését hangsúlyozta beszédében. A gazdaság működését fenntarthatóbbá és ellenállóbbá kell tenni, amelynek az embereket kell szolgálnia.

Jeffrey Schlagenhauf, az OECD főtitkárhelyettese megerősítette, hogy a legégetőbb kihívások a digitális átalakulás, a versenyképesség növelése, a biztonság megteremtés, a leginkább hátrányos helyzetű csoportok és a környezet megvédése, valamint a fejlődő országok problémáinak megoldása. A felszólalók között egyetértés mutatkozott a jelen problémái és a jövőt érintő kihívások tekintetében.

Magyarország képviseletében Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára osztotta az OECD abbéli véleményét, hogy a koronavírus eredményezte válsághelyzet tovább fogja szélesíteni az egyes társadalmi csoportok közötti vagyoni különbségeket, ezért a szociális stabilitás megteremtése kulcsfontosságú a helyreállítási időszak során. Gion Gábor ismertette hazánk nemzeti helyreállítási tervének három sarokkövét, miszerint rövidtávon enyhíteni kell a válság társadalmi és gazdasági hatásait; középtávon meg kell alapozni a fenntartható növekedést, növelni kell a termelékenységet és fel kell lendíteni a foglalkoztatottságot; míg hosszú távon a globális megatrendekre (klímaváltozás, digitalizáció) szükséges kidolgozni a megfelelő válaszlépéseket. Elmondta, hogy a magyar kormányzat legalább annyi munkahely létrehozását tűzte ki célul, amennyit a válság elvett, elkötelezett a munkájukat elvesztett állampolgárok átképzése mellett, és támogatja a digitális és zöld beruházások létrehozását. Hangsúlyozta, hogy a gyors cselekvőképesség kritikus ebben az időszakban, ezért is hozott a magyar kormányzat számos intézkedést a turizmus, az élelmiszervédelem, az építkezés, vagy a közbeszerzés terén. Végezetül megerősítette, hogy az OECD képes megfelelő támogatást nyújtani a tagországok számára és kiváló platformot nyújt a tapasztalatok megosztása tekintetében.

Az ülés végén az OECD tagországok Costa Ricával kiegészülve elfogadták az MCM miniszteri zárónyilatkozatát.