Ugrás a kezdőlapra
oecd
Nemzeti Tanács

A koronavírus-válságból való gazdasági kilábalás alternatívái az OECD Miniszteri Tanács első virtuális kerekasztal-találkozójának középpontjában

Az OECD Miniszteri Tanács (MCR) első virtuális kerekasztal-találkozójának témája a koronavírus-válságból való gazdasági kilábalás volt, a szervezet legfrissebb gazdasági értékelését és előrejelzéseit tartalmazó Economic Outlook kiadványának megjelenéséhez időzítve.

A virtuális kerekasztal-találkozó célja az OECD-tagországoknak a válságkezelés és a válságból való kilábalás területén szerzett tapasztalatainak megosztása volt. Magyarország részről Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára az OECD koronavírus-válsággal összefüggő szakmai tevékenységének elismerése mellett a szervezet legfrissebb gazdasági előrejelzésének indokolatlan pesszimizmusára hívta fel a figyelmet.

Angel Gurría, az OECD főtitkára bevezetőjében a tagországok és a globális gazdaság közös fellépésének fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő időszakban három elemre kell kiemelten koncentrálni a „háború megnyeréséhez”: (i) folyamatos tesztelésre és a fertőzöttek követésére a vírus visszaszorítása érdekében; (ii) gyors és megfelelő válaszok kidolgozására a gazdaság talpra állítása érdekében; valamint (iii) a gazdaság újraindítása és egy jobb és ellenállóbb világ felépítésére. A főtitkár az aktuális helyzetben lehetőséget lát a globális gazdaság strukturális újragondolására és számos hosszú távú cél előmozdítására az OECD közreműködésével, kiemelve a digitális átalakulást, a karbonsemlegesség felé való elmozdulást és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését. A szervezet kiemelt céljai között szerepel, hogy politikai konszenzus alakuljon ki a digitális adózásra vonatkozó javaslatokról, elkerülve egy esetleges újabb nemzetközi kereskedelmi háborút.


Fotó: PM

Az MCR elnökeként Spanyolország szintén a koordinált, nemzetközi és közös fellépésre buzdított a válsággal szemben, középpontba helyezve az egészségügyi rendszer megerősítését, a vállalkozások támogatását, valamint a munkahelyek megőrzését és a leginkább hátrányos helyzetben lévők megsegítését. Kiemelték, hogy a jelen problémáinak megoldása mellett kihagyhatatlan lehetőség a közép- és hosszú távú kihívásokra való válaszkeresés, úgymint a digitalizáció, az egészségügy, a tudomány és technológia, továbbá az oktatás kérdéseire.

Laurence Boone, az OECD főközgazdásza bemutatta a szervezet június 10-én megjelent Gazdasági Kilátások kiadványát, amelynek központi tézise, hogy a koronavírus megjelenése és gyors elterjedése alapjaiban változtatta meg a világgazdaság kilátásait. A vírus elleni védekezés során hozott kormányzati intézkedéseknek elsősorban rövidtávon, de közép- és hosszútávon egyaránt lesznek hatásai. Bemutatójában kiemelte, hogy a Szervezet két szcenáriót feltételező előrejelzése alapján mély és elhúzódó válságra kell készülnie a világgazdaságnak. A válság hatásaként jelentős adósságnövekedésre, további likviditási problémákra, fizetésképtelenségre és emelkedő munkanélküliségre kell számítani. Mindezek mellett, túlzott nyomás alakulhat ki a feltörekvő piacokon, ami jelentős károkat eredményezhet a világgazdaságban.

A hozzászólásokat az MCR alelnökei, Japán, Új-Zéland és Chile nyitották meg, amelyet követően a résztvevő tagországok ismertették a koronavírus járvány elleni védekezés során eszközölt lépéseiket, valamint a kialakulóban lévő gazdasági válság negatív hatásainak enyhítése érdekében hozott gazdaságvédelmi- és a talpra állást segítő élénkítő intézkedéseiket. Az elhangzott hozzászólások alapján összefoglalóan a résztvevő országok szükségesnek és helyesnek találták a koronavírus-válságra adott első kormányzati válaszlépések irányát, de többen kiemelték, hogy az azonnali válságkezelő intézkedéseket egyre inkább a megváltozott gazdasági realitásokhoz való strukturális alkalmazkodásra kell áthangolni. A válsággal összefüggő strukturális változások mentén törekedni kell a gazdaság digitális, klímabarát és inkluzív átalakítására, valamint válságtűrő-képességének erősítésére is, és javítani kell a nemzetközi gazdasági együttműködést.


Fotó: PM

Magyarország képviseletében Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára vett részt a virtuális kerekasztal-találkozón. Hozzászólásában üdvözölte, hogy a Szervezet két különböző forgatókönyv alapján készítette el aktuális gazdasági előrejelzését, ugyanakkor az OECD Magyarországra vonatkozó előrejelzése kapcsán kifejtette elégedetlenségét annak indokolatlan pesszimizmusa miatt. Elmondta, hogy a koronavírus járvány viszonylag későn érte el Magyarországot, azonban a korán életbe léptetett és szigorú korlátozó intézkedéseknek köszönhetően a vírus csak mérsékelten terjedt el hazánkban. A 2013 óta tartó növekedési szakasznak köszönhetően pedig a magyar gazdaság megerősödve nézett szembe a kialakult válsággal. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a GDP 20%-ának megfelelő élénkítő csomagot fogadott el, amely a közvetlen pénzügyi támogatásoktól és fiskális mentőcsomagoktól kezdve a munkavállalók jövedelem-támogatásán át a munkaerőpiaci folyamatok beindításáig terjed. A hozzászólás zárásaként hangsúlyozta, hogy a kedvező adatoknak köszönhetően a korlátozó intézkedések fokozatosan kivezetésre kerülnek az elkövetkezendő időszakban, és a magyar gazdaság kilábalása az OECD által vártnál gyorsabb lehet.

A miniszteri kerekasztal-sorozat következő virtuális ülését a spanyol elnökség július 8-ára tervezi, az aznap megjelenő Employment Outlook kiadvány megjelenéséhez időzítve.


2020. június 10. 16:04