A KKV szektor megerősítésének stratégiája
Az OECD együttműködésével készült magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégia központi célja, hogy a 2019-2030 közötti időszakra a munkavállalók többségét foglalkoztató, stabilan működő kisvállalkozói kört megerősítse. Az eseményen az OECD képviseletében részt vett Álvaro Santos Pereira igazgató és Miriam Koreen vezető tanácsadó is. Az OECD igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutásra, a kkv-k hozzáadott értékének növelésére, valamint a képzésre is.
2019. november 5-én mutatták be az OECD együttműködésével készült magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiáját. Az eseményen az OECD képviseletében részt vett Álvaro Santos Pereira igazgató és Miriam Koreen vezető tanácsadó is.
Prof. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyitóelőadásában ismertette, hogy a stratégia központi célja, hogy a 2019-2030 közötti időszakra a munkavállalók többségét foglalkoztató, stabilan működő kisvállalkozói kört megerősítse. A szektor megerősítését képzésekkel, digitális fejlesztésekkel, adócsökkentésekkel segítik a jövőben.
Az OECD képviseletében Álvaro Santos Pereira igazgató elmondta, hogy az új stratégia kialakítása több éven át tartó munka volt, melynek kezdeti, elemző szakaszában a Pénzügyminisztériummal, majd ezt követően a stratégia kidolgozásában az Innovációs és Technológiai Minisztériummal működtek együtt. Igazgató úr előadásában kiemelte, hogy a beruházási adatok figyelemreméltóak, azonban további intézkedésekre van szükség a szektor erősítésé céljából. Fontos, hogy a kis-és középvállalkozások részére is olyan kedvező üzleti környezetet tudjunk biztosítani, mint a multinacionális vállalatok részére, továbbá kiemelt figyelmet kell fordítani a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutásra, a kkv-k hozzáadott értékének növelésére, valamint a képzésre is. Fontos, hogy a stratégia végrehajtását is figyelemmel kísérjük, melyhez az OECD örömmel ajánlja fel közreműködését. Miriam Koreen előadásában rámutatott, hogy a magyar stratégia jó példaként szolgálhat más országok számára is, továbbá kiemelte, hogy más országok kkv-stratégiái (pl.: Spanyolország és Németország) sok hasonlóságot mutatnak a magyar célkitűzésekkel. Zárásként elhangzott, hogy a kkv szakpolitikák kialakítása során fontos az átfogó megközelítés, továbbá hogy a végrehajtás értékelési rendszerének kidolgozásában szívesen részt vesz az OECD.
A bemutatón dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára ismertette a stratégia átfogó célkitűzéseit, kiemelve a működő vállalkozások zöld és high-tech megújulásának támogatását, az adminisztrációs terhek csökkentését, valamint a kiválóan teljesítő vállalkozások elismerését. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja több ezer kiscég hitelezését segítette, és az idén elindított Növekedési Hitelprogram a kkv-k forráshoz jutását támogatja. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára előadásában bemutatta, hogy az adópolitika fókuszában az adó- és adminisztrációs terhek csökkentése mellett a beruházások ösztönzése, a gazdaság fehérítése, valamint a kkv-k fejlődésének elősegítése áll. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke rámutatott, hogy a magyar gazdaság a beruházás-vezérelt szakaszból az innováció-vezérelt szakasz felé tart, az átállás támogatása szükséges.