A gazdasági helyreállítás általános és zöld kihívásainak értékelése, valamint az OECD új jövőképe az OECD Globális Stratégiai Csoport ülésén

Az ülésen Magyarországot Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára képviselte, aki a szervezeti jövőképének értékelése kapcsán kiemelte, hogy az OECD-nek vissza kell térnie az alapvető mandátumához, vagyis a gazdasági fejlődés és növekedés kvalitatív és kvantitatív méréséhez, és egyben felhívta a figyelmet a szövegtervben megfogalmazott migrációs kérdés összetett problematikájára. A helyreállítási folyamattal kapcsolatban Turóczy László nagykövet úr hangsúlyozta, hogy a magyar helyreállítási program középpontjában is a fenntartható versenyképesség feltételeinek megteremtése és a beruházások kapcsán a zöld szempontok maximális érvényesítése áll.

Maria-Gabrielle Ineichen-Fleisch svájci GSG elnök rövid, a két napi ülés tematikáját összefoglaló bevezetőjét követően Guido Biessen, Hollandia OECD nagykövete és az NVS-témafelelőse vitaindító beszédében hangsúlyozta, hogy az OECD jövőképét meghatározó 10 éves stratégia megújításának folyamata legalább olyan fontos, mint az eredménye, és a kulcskérdés az, hogy a jövőkép tervezetének megalkotásakor valóban a megfelelő kérdéseket tették-e fel és a legfontosabb kihívásokat azonosították-e.

Angel Gurria, az OECD főtitkára hozzászólásában megerősítette, hogy az irány jó, meglátása szerint az NVS a múltra épül, a jelenből merít, és a jövőnek szól. Hozzátette, hogy a mostani tervezet kiválóan feltárja napjaink kihívásait és lehetőségeit, de a fő kérdés az, hogy miként segíti majd a jövőbeli célokat. A felgyorsult éghajlatváltozást, amit ő klímakrízisként aposztrofál, korunk legnagyobb kihívásának nevezte, és hangsúlyozta, hogy 2050-re el kell érni a zéró kibocsátást. A legégetőbb, aktuális kihívásként a koronavírus járvány okozta gazdasági visszaesést említette. De meglátása szerint legyen szó bármilyen kihívásról – egészségügy, oktatás, KKV-szektor, elöregedő társadalom, fenntarthatóság és fejlődés – a központi kérdés az emberek jóléte, a humáncentrikus megközelítés. Az OECD szerepe kapcsán úgy fogalmazott, hogy hasznos a”think tank” is, de jelenleg egy „do tank” típusú szerepvállalásra van szükség, hogy az OECD az ajánlásain keresztül formálja a globális gazdaságot és a kereskedelmet, összefogja a nemzetközi együttműködést. Zárásként ismételten hangsúlyozta az OECD bővítésének szükségességét.

A tagországok az egyenkénti felszólalásaikban elmondták, hogy az NVS első verzióját és fő témáit – klímaváltozás, biodiverzitás, környezetvédelem, digitális átalakulás, multilateralizmus fontossága, tudomány és oktatás szerepe, ellenálló egészségügyi rendszerek kialakítása, adóügyi kérdések - alapvetően jó kiindulási alapnak tartják, azonban helyenként a hangsúlyok javítása szükséges, illetve tematikus kiegészítésekkel éltek (monetáris és fiskális politikák szerepének hangsúlyozása, munkanélküliség kezelése, zöld stratégiák létrehozása, energiarendszerek átalakítása, online közszolgáltatások fejlesztése, közszféra innovációja, adatok szabad áramlása). A tagországok óvatosabban foglalkoztak a bővítés kérdésével, nem zárkóznak el tőle, azonban úgy gondolják, hogy azt megfontoltan kell végrehajtani, a csatlakozás nem az egyetlen módja a közös értékek továbbításának.

Magyarország részéről Gion Gábor államtitkár úr elmondta, hogy a dokumentum megfelelően ambiciózus, és óva intett attól, hogy további elemekkel terheljük a már így is nagyon összetett feladatsort. Az OECD alapvető mandátumához való visszatérésen túl, több ország véleményéhez hasonlóan szintén hiányolta a szövegből a gazdasági növekedést és termelékenységet célzó szakpolitikákat és a foglalkoztatáspolitika szerepének hangsúlyozását. Nem támogatta a migrációra vonatkozó szövegrészt a jelen formájában, mivel meglátásunk szerint helytelenül állítja, hogy a migráció egyértelműen előnyös. A migráció ennél sokkal összetettebb probléma, hiszen sem a forrás, sem a fogadó országok számára nem jelent előnyt. Kérte a szöveg átgondolását, felhívva egyben a figyelmet arra, hogy a migráció Magyarország számár politikailag érzékeny téma.

Az esemény második napjának fókuszában a helyreállítási folyamat lehetséges zöld aspektusai, a környezetbarát növekedés, illetőleg a gyors válságkezelő intézkedések mögött meghúzódó fiskális erőfeszítések álltak.

Angel Gurria rövid felvezetőjében az oltások fontosságát emelte ki, amelyet a válság leküzdéséhez vezető leggyorsabb útnak nevezett. A főtitkár hangsúlyozta emellett a válság eredményezte kihívások (növekvő munkanélküliség, hátrányos helyzetbe került társadalmi csoportok támogatása) mihamarabbi kezelésének, valamint a monetáris és fiskális politikák összehangolásának fontosságát. Nemzetközi együttműködést sürgetett az egészségügy, a kereskedelem, a mobilitás és az adózás vonatkozásában. A zöld átmenet megteremtése és a zöld fenntarthatóság kapcsán kiemelte, hogy azoknak a klímacélokat és a klímasemlegességet hangsúlyosan kell támogatniuk.

Laurence Boone, az OECD vezető közgazdásza ismertette a Szervezet aktuális Időközi Gazdasági Kilátások kiadványának fő megállapításait. Hangsúlyozta, hogy a globális GDP 2021 közepére elérheti a világjárvány kitörése előtti szintet, és kedvező esetben, ha a fejlett gazdaságokban sikerülne a tervezettnél is gyorsabban elérni a megfelelő átoltottsági szintet, a világgazdaság kibocsátása 2022-re visszatérhetne a pandémia előtti pályára. Masamichi Kono OECD főtitkár-helyettes a zöld átmenet jelentette kihívásokra, az e tekintetben kevesebb figyelmet kapó képzések fontosságára, a karbonsemlegesség elérésére, a közbeszerzések zöldítésére és az adórendszer zöld reformjára tért ki rövid hozzászólásában.

Jeffrey Schlagenhauf OECD főtitkár-helyettes a kormányzatok által a válság alatt elveszett bizalom visszaszerzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Schlagenhauf szerint a döntéshozatali folyamat javítására, a rendelkezésre álló források hatékonyabb elköltésére és a megfelelő kommunikációra kell kiemelt figyelmet fordítania az egyes kormányzatoknak a bizalom visszaszerzése és visszaépítése érdekében.

A tagországi hozzászólások központi és visszatérő eleme volt a saját kormányzati zöld stratégiák fő pontjainak ismertetése, többek között egy új zöld növekedési modell kialakítása, a párizsi egyezmény és az adózás környezeti aspektusainak kidolgozása, a digitalizáció jelentette lehetőségek kiaknázása, a zöld mobilitás megteremtése, a karbonsemlegesség és a kibocsátásmentes gazdaság 2050-re történő megteremtése, zöld infrastruktúra fejlesztések és beruházások támogatása, és új zöld munkahelyek létrehozása. A válság egyúttal számos strukturális problémát is a felszínre hozott, e területek között került felsorolásra az egészségügy, annak megerősítése mind infrastrukturális, mind eszköz és financiális oldalról, a munkaerőpiac átalakítása, a fiatalok és a nők támogatása, a magánszektor válságkezelésbe való bevonásának és a vállalkozások erősítésének szükségessége valamint a meggyengült fiskális pozíció stabilitásának megteremtése. A tagállamok elismerően nyilatkoztak az OECD e kihívások kezelésében nyújtott támogató munkája vonatkozásában.

Magyarország részéről Turóczy László nagykövet úr hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a pandémia következtében a világgazdaság kedvezőtlen és bizonytalan helyzetbe került; cél a vírus kontroll alatt tartása és a gazdaság újraindítása, amely egy hatékony és sikeres oltási stratégia nélkül elképzelhetetlen. Kiemelte, hogy e tekintetben Magyarország az EU éllovasai közé tartozik. Hozzátette, hogy a válság egyben egy lehetőség is, a magyar kormány célja, hogy alkalmazkodjon a jövő kihívásaihoz, és áttérjen egy innovatívabb, zöldebb, digitalizáltabb gazdaságra. A Magyarország által is kibocsátott fenntartható fejlődést támogató zöld kötvény pénzügyi eszközt jó példaként említette, hisz az biztosítja, hogy az ebből befolyt forrást valóban zöld projektekre fordítsák. A helyreállításhoz szükséges források biztosítása kapcsán beszéde zárásaként kitért arra, hogy Magyarország saját forrásai mellett az EU által társfinanszírozott projektekre is számíthat.

Angel Gurría az ülés lezárásaként az OECD további támogatásáról biztosította a tagokat, egyúttal hangsúlyozta, hogy a Szervezet célja a kormányzatok iránti bizalom visszaépítéséhez való hozzájárulás és a jövőbe mutató, konkrét tényeken alapuló szakpolitikai ajánlások megfogalmazása a helyreállítási folyamatok felgyorsítása érdekében.