A fenntartható és inkluzív növekedés kihívásai a 2024-es OECD Miniszteri Tanács ülésének középpontjában

Az idei évi, személyes jelenléttel megrendezésre került MCM központi témájaként a rugalmas, inkluzív és fenntartható jólét biztosítása volt, a szabályokon alapuló kereskedelem, a multilateralizmus, a befektetések és innováció révén volt.

A Miniszteri Értekezlet ünnepélyes megnyitó ülése Mathias Cormann, OECD főtitkár felszólalásával kezdődött, aki beszédében átfogó összefoglalást adott az elmúlt időszak legfontosabb világgazdasági tendenciáiról, hivatkozással az OECD által kiadott Economic Outlook kiadványban foglalt legfontosabb megállapításokra. A főtitkár beszédében aláhúzta, hogy a mostani, kihívásokkal teli időszakban mindennél lényegesebb a tagállamok közötti szoros együttműködés biztosítása a fenntartható és ellenállóbb kereskedelempolitika, valamint gazdaság kialakításához. Elmondta, hogy az OECD célja, hogy mind gazdasági mind pedig szociális szempontból támogassa az országokat, és segítse azok kormányait a klímaváltozással, a fenntarthatósággal, valamint a digitalizációval kapcsolatos szakpolitikai céljaik érvényesítésében.

A legfrissebb gazdasági előrejelzést Mathias Cormann, az OECD főtitkára és Alvaro Pereira, az OECD főközgazdásza közösen mutatták be. Az OECD azt prognosztizálja, hogy a globális növekedés a 2024-es 3,3%-ról 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,9%-ra mérséklődik. A növekedési kilátások szinte minden ország esetében romlottak a kereskedelempolitikai bizonytalanságok miatt, amelyek negatív hatással vannak az üzleti és fogyasztói bizalomra, és visszafogják a kereskedelmet és a beruházásokat. Az OECD szerint az infláció a vártnál lassabb mértékben közelít majd a jegybanki célokhoz, de továbbra is azt valószínűsítik, hogy 2026-ra a legtöbb ország eléri célját. Az OECD szerint az egyik legjelentősebb kockázat az, hogy a kereskedelempolitikai bizonytalanság tovább fokozódik, amely mellett a fiskális kockázatok is jelentősek.

A nyitott piacok és a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer erősítés témapontban megállapítást nyert, hogy a gazdaság ellenállóképessége a nyitott piacon és a diverzifikált ellátási láncokban gyökerezik. A fokozott kereskedelmi integráció és a globális értékláncok megjelenése hozzájárulnak a magasabb termelékenység eléréshez, az alacsonyabb árakhoz, az áruk nagyobb választékához, a jobb élelmezésbiztonsághoz és a felgyorsult jövedelmi konvergenciához. A nyitott piacok aktív megerősítése és a kereskedelem támogatása érdekében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat és a jelenlévő piaci dominanciát fel kell számolni, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kell helyezni az energiabiztonság kialakítására, a kritikus nyersanyag szektor diverzifikációjára, megragadva a strukturális változásokból, például a digitális átalakulásból adódó lehetőségeket.

A fenntartható és inkluzív globális gazdaság építése innovatív politikák révén napirendi pont keretében Bókay Márton felszólalásában elmondta, hogy Magyarország számára a kkv-k ESG szempontú átállásának támogatása kiemelt jelentőségű kérdés, amelynek végrehajtásához a magyar kormány számos eszközt alkalmaz. Hazánk 2023-ban megalkotta a Nemzeti ESG kerettörvényt, amelynek célja, hogy a magyar vállalatokat is fenntarthatóbb működésre ösztönözze, és biztosítsa az átláthatóságot ezen a területen. Hozzátette, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség átfogó ESG-tudatosságnövelő és támogató programokat, valamint ESG-tanácsadói képzéseket biztosít, míg a Magyar Nemzeti Bank is elindított egy Zöld Programot, amely magában foglalja a zöld hitelezéshez kapcsolódó kedvezményes tőkekövetelmény-rendszert, ösztönözve a bankokat, hogy több forrást fordítsanak fenntartható projektekre. Ami a női vállalkozók globális piacokhoz és gazdasági lehetőségekhez való jobb hozzáférését illeti, Magyarország számos célzott pénzügyi támogatást biztosít, és e területen kulcsfontosságúak a kapacitásépítési programokba való befektetések is, amelyek fejlesztik az üzleti és digitális készségeket, az exportkészséget és a pénzügyi ismereteket.

A tagországok és az Európai Unió részvételével megrendezett munkareggeli során a miniszterek az OECD globális kapcsolatait és a bővítés kérdését vitatták meg, amelynek keretében a tagországok alapvetően támogatták az OECD globális szerepvállalásának erősítését, illetve a bővítési folyamatot. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára felszólalásában az OECD globális befolyásáról és nemzetközi szerepvállalásáról szóló vitát időszerűnek tartotta, és elmondta, hogy a globális kihívásokkal szemben minden eddiginél fontosabb, hogy kapcsolatot építsünk a fejlődő és feltörekvő gazdaságokkal. Hozzátette, hogy Magyarország mély aggodalommal figyeli a globális gazdaság széttagolódása irányába mutató tendenciákat. Kiemelte, hogy alapvetően fontos, hogy az OECD továbbra is hiteles és politikamentes nemzetközi fórumként működjön a szakmai gazdasági együttműködés érdekében, mindannyian a gazdasági összekapcsoltságban vagyunk érdekeltek. Hangsúlyozta, hogy az OECD egy olyan platform, amely képes előmozdítani az országok közötti kapcsolódást, és mérsékelni a széttagolódás káros hatásait. Jó példa a Délkelet-Európai Regionális Program a Nyugat- Balkánon, amely megmutatta, hogy a megbízható partnertől származó mélyreható elemzések és szakpolitikai tanácsok mennyire nélkülözhetetlenek a fejlődéshez. Kitért arra is, hogy Magyarország határozottan támogatja az OECD bővítési folyamatát, és meg van győződve arról, hogy az új tagállamok hozzájárulhatnak az együttműködés és az összekapcsolódás erősítéséhez. Ugyanakkor a csatlakozási folyamatnak teljesítményalapúnak kell maradnia, amely az egyes országok elért eredményeire épít. Arra biztatta az OECD-t, hogy ebben a szellemben folytassa a munkát.

A digitális gazdaság előnyei kapcsán Mathias Cormann főtitkár bevezetőjében elmondta, hogy a külföldi közvetlentőke-befektetések kulcsszerepet játszanak a digitális átalakulásban, különösen a feltörekvő és a csökkenő népességű gazdaságokban, ösztönözve az innovációt, a tudástranszfert, illetve jelentős munkahelyteremtési potenciált is kínálva. A digitális átalakulással pozitív és negatív környezeti hatások egyaránt járnak, de a megfelelő felhasználásukkal az új digitális eszközök segíthetnek a vállalatoknak felerősíteni a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásukat. Elmondta, hogy a szakpolitika-alkotóknak versenybarát szabályozási kereteket kell létrehozniuk ahhoz, hogy rugalmas, inkluzív és fenntartható digitális gazdaságok működhessenek, bevonva a magánszektort is, hozzájárulva a digitális infrastruktúrák korszerűsítési folyamatához és a kkv-k, valamint a városi és vidéki területek közötti szakadék áthidalásához.

A mesterséges intelligencia irányításával foglalkozó napirendi pont elején Paula Bogantes Zamara, Costa Rica tudományért, innovációért, technológiáért és telekommunikációért felelős minisztere bevezető beszédében elmondta, hogy a mesterséges intelligencia (MI) forradalmi lehetőségeket teremt, megváltoztatva a tanulás, a munkavégzés és a közszolgáltatások eddigi formáit. A változások pozitív hozadékai mellett ugyanakkor megfelelő irányítás és védőkorlátok nélkül a MI egyre szélesebb körű használata káros hatásokkal is járhat. A szabályozás kapcsán az tapasztalható, hogy a nemzetközi keretrendszerek és kezdeményezések sokasága egyszerre tükrözi a MI növekvő fontosságát és a téma összetettségét a globális politikai napirenden. A costa-ricai miniszter kiemelte, hogy az OECD vezető szerepet tölt be a téma kapcsán a nemzetközi szervezetek között.

Az MCM zárásaként Mathias Cormann főtitkár és Manual Tovar Costa Rica külügyminisztere megköszönte a jelenlévő országok részvételét és méltatta a két nap során lezajlott eszmecserék színvonalát.

Bővebben:

https://www.oecd-events.org/meeting-of-the-council-at-ministerial-level-2025/en/