A fenntartható és inkluzív növekedés kihívásai a 2024-es OECD Miniszteri Tanács ülésének középpontjában

Nyitóbeszédében Mathias Cormann OECD főtitkár hangsúlyozta, hogy az OECD munkáját jelenleg is komoly kihívások kísérik, amelyek közé többek között a pandémiát követő gazdasági talpraállás nehézségei, Oroszország Ukrajna elleni háborúja, a Közel-Keleten eszkalálódó konfliktus, a klímaváltozás, a demográfiai trendek, valamint az infláció tartoznak. A kihívások ugyanakkor erősítik a Szervezet elkötelezettségét az alapértékek védelmében, és a mindenki számára megfelelő válaszok megtalálásában.

Kisida Fumino japán miniszterelnök beszédének központ eleme annak hangsúlyozása volt, hogy Japán, az OECD első távol-keleti tagjaként nagyon sokat köszönhet a Szervezet kiemelt gazdasági elemzői és nemzetközi együttműködések hatékonyságát elősegítő tevékenységének. Az ünnepélyes megnyitó keretében megemlékeztek Japán OECD tagságának hatvanadik, továbbá a Dél-Kelet Ázsia Regionális Program létrehozásának tízedik évfordulójáról, valamint Argentína és Indonézia számára ünnepélyesen átadásra kerültek a csatlakozási menetrendek.

Az MCM első napirendi pontjában Clare Lombardelli, az OECD főközgazdásza nyújtott tájékoztatást a minisztereknek a félévente megjelenő Economic Outlook kiadvány megállapításairól, fókuszba helyezve az erős, rugalmas, inkluzív és fenntartható - középtávú - növekedés biztosításának kihívásait. A Szervezet megállapítja, hogy a növekedés, a globalizáció és deglobalizáció, valamint a digitalizáció fogalmai határozzák meg az aktuális folyamatokat. Az elmúlt két évben világszerte fokozódtak a geopolitikai feszültségek, amelyek töredezetté tették a globális kereskedelmet is. A demográfiai kihívások, a klímaválság és a zöld átállás, a technológiaváltás területét, valamint a munkahelyteremtést a résztvevő tagállamok mindegyike említette hozzászólásában, a jelenkor kihívásit értékelve.

Magyarország részéről Szőcs Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a társadalmi befogadás döntő fontosságát, a gazdasági növekedés előnyeinek igazságos elosztását emelte ki hozzászólásában. Hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a demográfiai kihívások kezelése, míg a reál béreknek a gazdasági növekedéssel összhangban kell nőniük. A családtámogatási intézkedések növelhetik a gyermekek számát, ami minden társadalom jövőjének alapja. A gazdaságok hosszú távú fenntarthatóságához nemcsak az infrastruktúrát, de a gazdaság összetételét is át kell alakítani, s ebben a folyamatban a zöld átállás egy komoly kihívás.

Bővebben:
https://www.oecd.org/economic-outlook/may-2024/
https://www.oecd.org/newsroom/economic-outlook-steady-global-growth-expected-for-2024-and-2025.htm
https://kormany.hu/hirek/az-oecd-szerint-is-erosodo-utemben-novekedhet-a-magyar-gazdasag

Az MCM kereskedelempolitikai ülésrészében a nyílt, szabályalapú nemzetközi kereskedelem fenntartása és az ellátási láncok ellenállóképességének erősítése mellett a WTO jelenleg zajló reformfolyamatainak támogatása volt a fő téma. Az országok egyetértettek abban, hogy az OECD a bizonyítékalapú elemzések és adatbázisok, a sztenderdalkotás, a jó gyakorlatok azonosítása és vitafórumok biztosítása révén fontos hozzájárulást tud nyújtani a multilaterális kereskedelempolitika előtt álló kérdések megoldásához. A napirendi pont bevezetőjeként a japán elnökség aláhúzta, hogy a világkereskedelem egyre inkább a széttöredezettség jeleit mutatja, noha a közös globális kihívások, mint a klímaváltozás kezeléséhez nyílt, szabályalapú és egyenlő versenyfeltételeket biztosító nemzetközi kereskedelmi rendszerre van szükség. Mathias Cormann OECD főtitkár rámutatott, hogy a globalizáció, a nyílt piacok, a szabadkereskedelem jelentősen hozzájárultak az elmúlt évtizedekben a javuló életszínvonalhoz, százmilliókat emeltek ki a szegénységből, magasabb gazdasági növekedést és nagyobb hatékonyságot eredményeztek.

Magyarország képviseletében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a veszélyek korában élünk, és hosszú távú kockázatként jelentkezik a világszintű blokkosodás veszélye, amivel Magyarországnak nagyon rossz történelmi tapasztalatai vannak. Ezért blokkok helyett szerintünk konnektivitásra van szükség. Kedvező lenne, ha a „de-risking”, és a „decoupling” kikerülne a szótárunkból, hogy fennmaradhasson az együttműködés Kelet és Nyugat között. Ehhez el kell kerülni az ideologikus, dogmatikus megközelítést, és az üzleti szektorban látszik is erre remény. Két jó példánk is van, Magyarországon a három legnagyobb német autógyár a három legnagyobb kínai akkumulátorgyárral dolgozik együtt szoros együttműködésben, lerövidítve az ellátási láncot, a Paks II. atomerőművi beruházásán pedig az orosz beszállító mellett német, amerikai, francia alvállalkozók dolgoznak együtt. A politikai kijelentésektől eltérően az üzleti életben továbbra is lehetséges a tiszteleten és bizalmon alapuló együttműködés. Büszkék vagyunk OECD-re, mint az utolsó olyan nemzetközi szervezetre, amely a józan észt képviseli, és amely nem engedi, hogy túlpolitizálttá váljon.

A következő, késő délutáni zártkörű vitában a 2. szekció témái köszöntek vissza. A felszólalók egyetértettek abban, hogy az OECD-nek folytatnia kell az ellátási láncok ellenállóképessége és diverzifikációja, a kereskedelem zavartalansága kapcsán folyó munkairányokat. Emellett továbbra is kiemelt hangsúlyt kell helyezni a kritikus ásványi nyersanyagokra és a félvezetőkre, mint a zöld és a digitális átalakulás elengedhetetlen elemeire.

A második ülésnapon a tagországok munkareggeli keretében vitatták meg a Szervezet külső kapcsolatainak stratégiai irányait és jövőbeli prioritásait. A tagok felszólalásaikban kiemelték, hogy a külkapcsolati tevékenységnek a jelen globális kihívások kontextusában különösen fontos szerepe van. Az egyes eszközök tekintetében kiemelten jelent meg az OECD bővítése, a különböző regionális és országprogramok hozzáadott értéke, a szakpolitikai dialógus és együttműködés, illetve a nemzetközi szervezetekkel, kiemelten az ENSZ-szel való dialógus fontossága.

Szőcs Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára felszólalásában kiemelte, hogy a Szervezet megbízható adatbiztosítása, tényalapú elemző munkája, a jó gyakorlatok megosztását lehetővé tevő platformként való működése, illetve az OECD normákhoz és ajánlásokhoz való konvergencia elősegítése mentén jelentősen hozzájárulhat a globális gazdasági növekedés és jólét előmozdításához, és megteremti az OECD és a harmadik országok közötti kölcsönösen előnyös partnerségek alapját. Aláhúzta, hogy üdvözöljük a csatlakozási tárgyalások megkezdését Indonéziával, illetve Thaiföld OECD-hez való csatlakozási szándékának bejelentését. Hangsúlyozta a regionális és országprogramok hozzáadott értékét és kiemelte, hogy Magyarország számára kiemelten fontos a partnerségek nyitott és inkluzív módon való kiépítése, minden olyan régiót és országot integrálva, amelyek osztják az értékeinket és együttműködésre törekszenek a Szervezettel.

A munkareggelit követően, a hármas környezeti krízis - klímaváltozás, biodiverzitás csökkenése, környezetszennyezés - kezelésével és a klímafinanszírozással foglalkozó ülésszakra került sor, ahol a két kiscsoportos vita során a tagállamok egyetértettek abban, hogy szinergikus megoldásokra van szükség, amelyben az OECD interdiszciplináris szakértelme révén fontos iránymutatásokat adhat számukra. Jo Tyndall, az OECD környezeti igazgatója aláhúzta, hogy bíztató az egyetértés a sürgős fellépés szükségességét illetően, és kitért az előkészület alatt álló Global Environmental Outlook kiadvány egyik fő megállapítására, miszerint csak együttesen oldhatóak meg a fenyegető környezeti kihívások, a tripla krízis elemei.

Magyarország képviseletét Szőcs Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára látta el a „Transformation Towards Net Zero, Circular And Nature Positive Economies” munkacsoportban. Felszólalásában aláhúzta, hogy az OECD-nek folytatnia kell a zöld átmenetet támogató munkáját a tagállamai és a partnerországok számára. A korai zöld innovációknak is ösztönzést kell kapniuk a sikeres átmenet érdekében, ugyanis a zöld átmenet hatalmas gazdasági lehetőség is, ami jelentős versenyelőnyt jelent az abban élen járó országoknak. Hogy versenyben maradhassunk, erősíteni kell a beruházásokat a megújuló és atomenergiába, az energiatárolásba és a villamosenergia-hálózatokba. A zöld beruházások finanszírozása mindazonáltal nem képzelhető el a magánszektor szélesebb körű bevonása nélkül, ezért fontos, hogy az OECD folytassa az ezzel kapcsolatos munkairányait.

A megoldás-orientált megközelítések a feltörekvő kihívásokkal szemben című ebéddel egybekötött szekció első felében a felszólaló országok egyöntetűen támogatták az OECD mesterséges intelligencia terén végzett munkáját, kiemelve, hogy további kutatásokra, a definíciók pontos meghatározására, vezérelvekre, standardok kialakítására és más nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre van szükség. A szekció folytatásaként a résztvevő országok az adatok szabad áramlásával, adatkezeléssel és adatbiztonsággal kapcsolatos kihívásokat és megoldási javaslatokat tekintették át.

Az idei évi Miniszteri Értekezletet Mathias Cormann OECD főtitkár és Yōko Kamikawa, Japán külügyminiszter elnöki összefoglalója zárta.

Bővebben:
https://www.oecd-events.org/meeting-of-the-council-at-ministerial-level-2024/en