A digitális szakadék áthidalása
Az ITU Telecom World a kormányok, a vállalatok, valamint a kis- és középvállalatok legfontosabb infokommunikációs rendezvénye, amely egyedülálló nemzetközi platformot kínálva hozza össze a fejlett és a fejlődő piacokat, az állami és a magánszektor vezetőit, valamint az infokommunikációs technológia iparági képviselőit.
Az ITU Telecom World 2019 konferenciára Budapesten került sor, amelynek fókuszában a távközléssel kapcsolatos aktuális trendek, az összekapcsoltság, az innováció, valamint a digitális kor alapelvei álltak. A fórum témái között nagy hangsúlyt kaptak az 5G hálózatokban rejlő jövőbeli lehetőségek, a mesterséges intelligencia felhasználásának különböző aspektusai, az innovációs ökoszisztémák, továbbá a befogadó, a fenntartható, a mindenki számára előnyös digitális társadalom megvalósításának lépései. Szintén hangsúlyosan jelennek meg a konferencia témái között a felhőalapú megoldások, az okos városok, a dolgok internetével (IoT) kapcsolatos kérdések, valamint a digitális pénzügyi szolgáltatások. A rendezvényt Houlin Zhao, az ITU főtitkára, valamint Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg. Az első napon került a „Digitális szakadék áthidalása integrált megközelítéssel” elnevezésű panelbeszélgetésre, amelynek moderátora Molly Lesher, az OECD digitális gazdasági szakértője volt. A későbbi FinTech panelbeszélgetésben a résztvevők a pénzügyi szolgáltatások és a technológia fejlődésének összefonódása témában fejtették ki álláspontjukat.
Az OECD szakértője által moderált panel kiválóan illeszkedett az ITU főtitkár által elmondott beszédben foglaltakhoz, miszerint a tanácskozás a digitális szakadék csökkentésére is lehetőséget ad. Az ITU főtitkára kihangsúlyozta, hogy elkötelezettek abban, hogy mindenkinek biztosítsák a távközléshez való hozzáférést, és emlékeztetett rá, hogy a világ lakosságának fele nem rendelkezik még online összeköttetéssel. Többek között erre a problémára is felhívták a figyelmet a panelbeszélgetés résztvevői.
Molly Lesher a panelbeszélgetés felvezetőjében elmondta, hogy az OECD megalkotta azt az integrált szakpolitikai keretet, amely segít az országoknak a tématerületen az összkormányzati megközelítés fejlesztésében, valamint olyan horizontális szakpolitikai kérdések jobb előtérbe helyezésében, mint például a digitális szakadék témája. Az OECD „Going Digital Toolkit” segíti az országokat a digitális fejlődési helyzetük felmérésében, és válaszként politikai stratégiák és megközelítések megfogalmazásában.
Lina María Duque, a kolumbiai állami távközlési hatóság jogi és vitarendezési képviselője a digitális oktatás erősítésének szükségességére, valamint a digitalizáció társadalmi fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a digitális oktatásnak fontos feladata, hogy abból mindenki részesüljön. Gyakorlati szempontból eldöntendő kérdésnek nevezte, hogy a technikai feltételek biztosítása a fontos, vagy pedig a digitális térből nyerhető információk továbbadása.
Eleanor Sarpong, a digitális egyenlőséget célzó World Wide Web Alapítvány Szövetség a Megfizethető Internetért szakmai vezetője szerint mindenképp szükséges a digitális szakadék okainak mélyebb feltárása, és az arra adható megfelelő szakpolitikai intézkedések gyors bevezetése. Kiemelten hangsúlyozta, hogy az adószabályozások rugalmatlansága nehezíti a pozitív változások elérését e téren, valamint fontosnak tartja, hogy a nők szerepe is erősödön a digitalizációs átalakulásban.
Dr. Kelemen Csaba, az Innovációs és Technológiai Minisztérium főosztályvezetője a vállalatok, különös tekintettel a kis- és középvállalatok digitális fejlesztésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a digitalizációs fejlődésben az egyik legfontosabb gát a felismerés hiánya, ami azt jelenti, hogy a digitalizáció nemcsak előnyt biztosít, hanem a digitalizáció hiányában egy vállalkozás végleg leszakadhat a többiekhez képest. A felismerés hiánya miatt éppen ezért az elsődleges cél a kkv-k szemléletformálása, e célból jött létre a Modern Vállalkozások Programja hazánkban.
Pataki Dániel, a mobilipar meghatározó szereplőit tömörítő szövetség, a GSMA szabályozásért felelős alelnöke kihangsúlyozta, hogy a digitális lefedettségi hiányok fejlesztése kapcsán elengedhetetlen egy befektetőbarát szabályozási keret megléte, fontos a kiszámíthatóság, a piaci alapú működés szabadsága, a helyi szabályozások célorientált biztosítása, valamint egy hatékony árpolitika és egy rugalmas adópolitika kialakítása. Elmondta, hogy az állam költségoldalról sokféle dolgot tehet, enyhítheti az adóterheket, vagy legalább nem vet ki ágazatot terhelő különadókat.
Enrique Medina Malo, a Telefónica S.A., a világ egyik legnagyobb távközlési és mobilhálózat-szolgáltató vállalat szabályozási területének vezetője a digitális lefedettség kapcsán a területi, hangsúlyosan a város és vidék nagyfokú különbözőségre hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a digitális szakadék visszaszorítása érdekében elindították az „Internetet mindenki számára” globális kezdeményezésüket.
Paul Mitchell, a Microsoft internet-irányítási területének vezetője szerint a digitális megosztottság problémájának megoldásához alapfeltétel a kulturális változás, továbbra is nagy mértékű a nemek közötti szakadék, emellett az innováció és a technológia fejlődése nem gyorsul olyan ütemben, amilyen mértékben az elvárható lenne.
Összességben tehát megállapítást nyert az előadók részéről, hogy habár a digitális technológiák térnyerése hatalmas lehetőségeket, minőség- és termelékenységnövekedést rejt a társadalom, a kormányzatok, a vállalatok számára, ugyanakkor a digitális átalakulás megerősítheti, vagy akár a szükséges és gyors döntéshozatal nélkül ki is szélesítheti a már meglévő digitális szakadékot.
A konferencia keretében terítékre került a pénzügyi szolgáltatások és a technológia fejlődésének összefonódása témakör is, amelynek keretében a résztvevők a FinTech terület eddigi tapasztalatait és jövőbeli fejlődési irányait vitatták meg. A panelbeszélgetéseken magyar, amerikai, dél-afrikai, ruandai és az Európai Központi Banktól (EKB) érkezett szakértők többek között olyan kérdésekre keresték a választ, mint például hogyan segítheti elő a távközlési technológiák fejlődése a pénzügyi integrálódást, vagy miként támogathatják a szegénység mérséklését az új kommunikációs technológiai megoldások, ellensúlyozva az egyes társadalmi csoportok pénzügyi rendszerből való kirekesztődését. A szakértők nem vitatták, hogy az átutalások alkalmazása az egyik legfontosabb mérföldkő a pénzügyi rendszerbe való kapcsolódásra, de a modern technológiák segítségével ma már a megtakarításokkal, a befektetésekkel, vagy akár a hitelfelvétellel kapcsolatos ügyek szintén gond nélkül intézhetők a fejlődő országokban is.
Magyar részről Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár a hatósági szereplők feladatait vázolta a pénzügy és a technológia kapcsolatát illetően. Rámutatott, hogy az újfajta megoldások leginkább azoknak a polgároknak segíthetnek, akik eddig talán idegenkedtek a pénzügyi intézmények szolgáltatásait igénybe venni, vagy a pénzügyi rendszer különféle okokból egyszerűen nem tudta elérni őket. Ugyanakkor a modern és kényelmes távközlési technológia sem hagyhatja figyelmen kívül a terület egészét jellemző szigorú szabályozási környezetet, hiszen ez egyaránt védi a fogyasztókat, a befektetőket, illetve magát a pénzügyi rendszert, őrizve annak stabilitását, de hatékonyan lép fel például a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás ellen is.
Egyúttal emlékeztetett arra, hogy az okos telefonok, tabletek mindig kéznél vannak, azokkal pedig a nap 24 órájában gyorsan, kényelmesen és egyszerűen intézhetők a különböző pénzügyek. Természetesen ez a szabályozók felé azt az elvárást támasztja, hogy a hagyományos tranzakciókhoz hasonlóan itt is biztosítani tudják az ehhez szükséges különféle védelmi funkciókat. A hatóságoknak így egyszerre kell odafigyelniük az innováció ösztönzésére, valamint a pénzügyi szolgáltatások kényelmessé tételére, miközben hangsúlyt tudnak helyezni a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítésére is. A magyar kormány mindezek szem előtt tartásával fogadta el azt a nemzeti stratégiát, amely az ezekhez szükséges keretek megteremtését célozza
A panelbeszélgetés résztvevői megállapították, hogy a fejlődő országokban, elsősorban Afrikában, még mindig több mint két milliárd ember nem tud bekapcsolódni a pénzügyi rendszerekbe, így az ott élőket a hagyományos intézményi infrastruktúra területi hiányosságai miatt leginkább azokkal az új technológiákkal lehet majd elérni, amelyek térben és időben egyszerre tudják áthidalni a jelenleg fennálló különféle nehézségeket.
Bővebben:
https://telecomworld.itu.int/