Ugrás a kezdőlapra
oecd
Nemzeti Tanács

A 2024-es eredmények összegzése az OECD Nemzeti Tanács decemberi ülésén

Tóth Tibor, az OECD Nemzeti Tanács elnöke bevezetőjében ismertette a legutóbbi OECD Nemzeti Tanács ülése óta megvalósult, magas szintű programokat, külön kiemelve Mathias Cormann OECD főtitkár vendégelőadóként való részvételét a szeptemberi, budapesti, informális ECOFIN ülésen. Az ülés keretében a résztvevők áttekintették az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit, valamint az OECD-együttműködés aktuális feladatait, különös hangsúlyt helyezve a következő, Magyarországról készülő OECD országtanulmány előkészítésére és bemutatására. Havas László, Magyarország OECD és UNESCO melletti Állandó Képviseletének új nagykövete röviden ismertette első időszakának tapasztalatait, a Szervezettel való együttműködés vonatkozásában.  

A Nemzeti Tanács ülésének államtitkári megnyitóját követően Havas László bemutatta a legfontosabb, a Szervezetben prioritást élvező témák aktuális fejleményeit, többek között a bővítés folyamatát, a mesterséges intelligencia központi szerepét, amely mára minden ülést átsző, a Szervezet 2025-26-os költségvetésének elfogadása során kialakult konszenzuskeresést. Az intenzív kapcsolattartás vonatkozásában külön kiemelte, hogy az OECD főtitkárának látogatása mellett Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója és William D. Magwood, az OECD Atomenergia Ügynökség (NEA) főigazgatója is magas szintű egyeztetéseket folytatott Budapesten. Nagykövet úr a jövőre vonatkozóan hangsúlyozta a magyar országtanulmányhoz kapcsolódó, tárcák közötti szoros együttműködés szükségességét, a programok kapcsán pedig kiemelte a jövő évi Miniszteri Értekezletet, amelynek egyik központi témája szintén a mesterséges intelligencia lesz.

Fotó: PM

Az ülés következő pontja Szőcs Gábor makrogazdasági és európai ügyekért felelős helyettes államtitkár (PM) beszámolója volt a 2024. október 15-16-i OECD Globális Stratégiai Csoport ülésről.  Helyettes államtitkár úr elmondta, hogy az ülés központi témája a mesterséges intelligencia fejlődésének és szabályozásának vizsgálata volt, figyelembe véve a fenntarthatóságot és inkluzivitást, valamint a biztonság, felelősség és hozzáférhetőség kérdéseit. A nyitó, plenáris ülés keretében Mathias Cormann, OECD főtitkár a Szervezet szerepét, és az MI keretében végzett feladatait hangsúlyozva kiemelte a szabályozás, a nemzetközi együttműködés és a normarendszer kialakításának fontosságát.

Az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont (MNKP) aktualitásai témakörben Tölgyes Gabriella, az MNKP titkára ismertette a jelenlegi és jövőbeni folyamatokat, a közös feladatokat, különös tekintettel arra, hogy az OECD Titkárság 2025 márciusában vizsgálja meg az MNKP tevékenységének felülvizsgálatára vonatkozó ajánlások megvalósításának előrehaladását. 

A testület ülésének záró részében az érintett tárcák és szervezetek beszámoltak az elmúlt időszak legjelentősebb, hazai vonatkozású OECD eseményeiről, többek között a PIAAC Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program második ciklusának lezárásának és az eredmények publikálásának folyamatáról, az OECD Foundations for Growth and Competitiveness (F4GC) kezdeményezéséről, valamint Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke előadásában az OECD-GVH működésében fenntartott Regionális Oktatási Központ 2024-es tevékenységének eredményeit ismertette.

Az ülés lezárásaként Havas László emlékeztetett arra, hogy 2026-ban ünnepeljük az OECD-hez való csatlakozásunk 30. évfordulóját, amellyel kapcsolatban a jövő év folyamán szükséges lesz megtervezni az ünnepi eseményeket.